Munka közben

Munka közben

Így készül

Egy szövött kép elkészítése hosszadalmas folyamat. Általában egy négyzetméter szövési ideje három-négy hónap, de még a szövés előtt sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy a munka gördülékeny legyen.
Először kartont kell készíteni, ami egy festmény. Ez az a kép, amit a megrendelő kiválaszt. ezen láthatóak a színek a szövéshez. Ez nem feltétlenül akkora méretű, mint amekkora szövött képet szeretnénk. erről készül a kópia, ami egy pauszpapírra rajzolt kontúrrajz. Ha a kép nem megfelelő méretű a szövéshez, akkor ezt a kontúrrajzot fel kell nagyítani a szövés méretre. (Ezt ma már fénymásoló géppel gyorsan el lehet intézni.) Ezen láthatóak a formák, a színátmenetelek, ez kerül a szövőszéken a felvetőszálak mögé. Ennek a rajznak nagyon precíznek és részletesnek kell lennie, hogy a szövést meggyorsítsa. Szövés során a kópiát folyamatosan az elkészült szövéshez tűzzük, varrjuk, hogy a méret és a forma pontos legyen.
Ha a rajzokkal készen vagyunk, elkészítjük a "felvetést". Ez a szövőszéken a függőleges szálak sora. A szálak sűrűsége adja a kép rajzolatának a finomságát. A flandriai kárpitok általában tízes sűrűségüek, ami azt jelenti, hogy egy centiméterben 10 függőleges szál található. Ma inkább a négyes, ötös sűrűség a gyakori. A megfeszített szálakat pontosan elrendezzük a kép szélességének megfelelően. Fontos a pontos alapozás, mert így a kép minőségét is meghatározzuk.
Ezután nekiállhatunk a színek összeállításának. Általában egy szín több vékony fonalból áll. A szálak cseréjével tudunk színátmeneteleket készíteni. Ha kész az alap színskála kezdhetjük a szövést. Színeket a szövés közben is "keverünk", ha a minta igényli. Persze ez nem mindig ilyen egyszerű, van hogy a fonalat először meg kell festeni, majd felgombolyítani és csak utána lehet színeket "keverni".
Az elkészült képet a "levágás" után montírozzuk, vagyis a szövés során keletkezett kis réseket összevarrjuk. A két végén, ahol a felvetőszálak vannak, behajtást készítünk. Természetesen ezt a behajtást a megadott méreten felül szőtt részből készítjük. Ezután vasaljuk, majd a hátulját bebéleljük egy erős vászonnal. Bebélelés előtt varrjuk fel a karikákat a felakasztáshoz. Még egyszer átvasaljuk és kész, jöhet a megrendelő a képért.

2015. április 27., hétfő

Országház Gobelin terme

Gobelin terem



Az Országház - Történelmi séta című kiadványból több érdekességet tudhatunk meg az építés körülményeiről. 
Például: 1882 április elején hirdették meg a tervpályázatot az Országházra. 19 pályázati terv közül választották ki Steindl Imre (1839-1902) neogótikus, neoreneszánsz tervét.
1885 október 12-én kezdték el az építést.
1896 június 8-án Ferenc József magyar királlyá koronázásának 29. évfordulóján ünnepélyesen megtartották az első ülést a díszteremben.
Az épület teljes használatba vétele csak 1902 október 8-án történt meg. Ezt már Steindl nem élte meg.
A belső munkálatok még 1904-ig folytatódtak.
Főként hazai építőanyagokból készült. A festményeket és szobrokat, a kor neves szakemberei és művészei készítették (Stóbl Alajos, Lotz Károly, Munkácsy Mihály ...)

Ezen a linken olvasható részletes leírás az építkezésről, fotókkal:
http://budapestcity.org/03-muemlekek/05/Orszaghaz/index-hu.htm

1928-ban helyezték el Rudnay Gyula (1878-1957) terve alapján szőtt: A pusztaszeri gyűlés/ Pusztaszer gobelinjét az egyik társalgó terembe, amit utána Gobelin teremnek neveztek már.
A kép a honfoglaló magyar nemzet első törvénykezési gyűlését ábrázolja. 896-ban Árpád és a vezérek 34 napig itt állomásoztak és az első törvényeket határozták meg.
Maga a kárpit 1926-28 között készült a Greco Gobelin műhelyben.
36 négyzetméter, azaz 9 X 3 méter.
Először a Műcsarnok tavaszi tárlatán mutatták be 1928-ban.




Később még más gobelinek is kerültek ide: 
Iványi Grünwald Béla (1867-1940): Magyar tánc (240 X 250 cm), és Kóródy György (1890-1957): Magyarok (138 X 190 cm) című képe. 
Ezek a falikárpitok is a Greco Gobelin műhelyben készültek, amit Kóródy György alapított 1920-ban. 

A linken található a Magyar Iparművészet 2013/ 2. száma, amiben a kárpitokról részletesebben lehet olvasni a 22-29 oldalon. 
Képek is itt láthatóak:
http://www.magyar-iparmuveszet.hu/wp-content/uploads/MI/Magyar_Iparmuveszet_2013_2.pdf

Ez egy körpanorámás Országház nézegető link:
http://www.parlament.hu/parl/hun/360.htm


2015. április 10., péntek

Vaszary János

Vaszary János (1867-1939)

Virág Judit Galériában megnéztem: Vaszary magángyűjteményekben című kiállítását.




A kiállításon látható képeket itt nézheted meg:


Gyönyörű virágcsendéleteket festett, amik engem nagyon lenyűgöztek, hogy pár ecset vonással milyen könnyedséggel jelenít meg egy virágot. 

Másik kedvenc része a kiállításnak a tengerparti festmények voltak. Derűs, vidám tájképek.
Olaj festékkel úgy festett, mintha akvarellezne.




2007-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt gyűjteményes életmű kiállítása, amit szintén láttam.

Ezen a blogon látható néhány kép az akkori kiállításról:
http://www.amilapunk.hu/eozin/jartamban/volt%20egyszer%20egy%20kiallitas/vaszary1.html


Ami miatt bekerül az én blogomba, az az, hogy a századforduló utáni években Vaszary csatlakozott a gödöllői művésztelep csapatához, ahol a magyar szecessziós textilművészet kibontakozott. 
Ennek hatására tervezett néhány szövött képet, amiket Kovalszky Sarolta szőtt meg.

 Kislány cicákkal(1902)
magántulajdon


Jegyespár (1905)
Iparművészeti Múzeum


Piac/ Vásár (1905)
Iparművészeti Múzeum

 Mézeskalácsárus (1905)
Magyar Nemzeti Galéria
Gödöllői Városi Múzeumban  van másodpéldány belőle




Iparművészeti Múzeum gyűjteményében szerepel az 1905-ös velencei nemzetközi kiállítás magyar termének Vaszary által tervezett textiljei.


Ajtófüggöny (1906)


Karosszék (1904-5)


Függönypár 

A pásztor (1905)  - Szegedi Móra Ferenc Múzeum
/Juhászbojtár (1899) - Iparművészeti Múzeum


Ezen a 2007-es kiállításon több szövött képterve volt látható - amiket szívesen megszőnék ha lehetne.

Vaszary életműve nagyon gazdag, az akadémikus festészettől a szecesszión át a modern festészetig terjed a stílusa.
Münchenben és Párizsban is tanult.
A Képzőművészeti Főiskola tanára volt 10 éven át.
Aktívan részt vett a magyar művészélet alakításában.

2015. április 2., csütörtök

Benkő Erzsébet vándorkiállítás

Egy tanítvány a Szőnyi Festőiskolából





Egy személyes ismeretség, egy szakmai érdeklődés és egy  Kismarosi nyaralás együttesen vezetett oda, hogy megnézhettem, 2014 júliusában, Zebegényben Benkő Erzsébet (1911-2000) életmű kiállítását.
Majd 2015 március 27.-én a szentendrei Ferenczy Múzeumban a vándorkiállítás megnyitóján is részt vehettem.
Ugyanaz az anyag más térben, más megvilágításban - ugyanaz mégis más.
Zebegényben a Szőnyi emlékházban az enteriőr része volt a sok kedves szövött kép.
A Ferenczy Múzeumban fehér falakon, nagy térben egy tematikus tárlat.


kezdetek


 sárkány motívum többször visszatér
a gonoszság megtestesítője


emberek és bárányok


rajzok és szekér


madarak


az öregedés és elmúlás